Éghajlatvédelmi szempontból is jelentősek gyepeink
A gyepek titkai fotópályázat ötödik fordulójának célja felhívni a figyelmet a gyepek szépségére és sokszínűségére. A tájképek kategóriában a gyepek varázsának és gazdag változatosságának tágabb perspektívában történő bemutatása a pályázók feladata. Külön kategóriát hirdettek a szervezők a gyepes élőhelyek évszakonként változó arcának bemutatására. Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt, agrárszakmérnököt, a zsűri elnökét kérdeztük a témákról, valamint a pályázat fókuszában álló gyepvédelemről.
Milyen jelentősége van a hazai gyepeknek és gyepes élőhelyeknek?
A nálunk előforduló mérsékelt övi természetes gyepek a leginkább veszélyeztetett ökológiai rendszerek közé tartoznak, amelyek biodiverzitása is számottevő. Bizonyos gyepeknél a növényfajok száma az erdőkét messze meg is haladhatja. A gyepeknek nagyon változatos típusait ismerjük, a homokpusztai és szikes gyepektől elkezdve, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig vagy a sziklagyepekig. A gyepeink mind természetvédelmi, mind éghajlatvédelmi szempontból jelentős szerepet töltenek be.
Jelentős a víz- és a tápanyag-körforgalmakban betöltött szerepük, ezek mellett fontos, az erdőkével összevethető mértékű a szén-dioxidmegkötő képességük és egyben szénraktárak is, hiszen a szén-dioxid jelentős részét a földfelszín alatt, humusz formájában tárolják, és mint ilyenek, fontos szerepet töltenek be az éghajlat szabályozásában, a beszivárgó vizek tisztításában, valamint az erózió elleni védelemben is.
Helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásával nagyban javulhat a gyepterületek ökológiai állapota és ezáltal azok ökoszisztéma-szolgáltatásai is, ami hosszabb távon gazdasági haszonnal is járhat. Attól, hogy egy gyepterület nem élvez védettséget, természetvédelmi szempontból még nem feltétlenül értéktelen. A pannon biogeográfiai régió gyeptípusain előforduló különleges élővilág megőrzése elsősorban Magyarország feladata és felelőssége. A pannon szikesek, a pannon homoki és löszgyepek egyedülálló természeti értéket képviselnek, amelyek hazánk európai uniós csatlakozásával kerültek a közösségi jelentőségű élőhelyek közé.
Mekkora szerepet játszanak a biológiai sokféleségben a hazai gyepeink?
A Kárpát-medence elhelyezkedése révén számos növényföldrajzi régió találkozási pontját is jelenti egyben: az ázsiai (sztyepp), a balkáni, a nyugat-európai és az észak-európai területekre jellemző flórák mind itt érnek össze, ez fokozottan mutatkozik meg a gyepek sokféleségében és biodiverzitásában. A vizes élőhelyek és erdők mellett a hazai ökoszisztémák harmadik csoportját gyepterületeink alkotják. A különböző típusú gyepek – legyen szó akár mocsárrétekről, akár löszgyepekről – kiemelkedő szerepet játszanak a hazai biológiai sokféleség megőrzésében, számos természeti érték hordozói. Külön ki kell emelni a pannon biogeográfiai régió jellemző gyeptípusait, a pannon szikespuszta gyepeket és löszgyepeket, melyek tőlünk nyugatabbra már csak elvétve, szigetszerűen fordulnak elő. Ennek köszönhető, hogy számos kelet-palearktikus növény- és állatfaj nálunk éri el elterjedési területének nyugati határvonalát. A növényfajok közül ilyen a fokozottan védett tátorján (Crambe tataria), mely rendkívül szaggatottan, jellemzően egy-egy löszgyepfoltban maradt meg hazánkban. Bennszülött, igazi endemikus növényfajunk a magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens), mely a Tiszántúl számos pontján megtalálható még. A madárfajok közül több fokozottan védett fajunk is itt éri el elterjedési határát, így a parlagi sas (Aquila heliaca) és a székicsér (Glareola pratincola). A több évtizedes természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően örvendetes módon fokozatosan gyarapodó állománya él nálunk a világ legnagyobb testtömeggel bíró madarának, a túzoknak (Otis tarda).
Milyen különleges természeti értékek (növények, állatok) találhatók a gyepterületeken?
A gyepes élőhelyeken található meg a hazai védett növényfajok mintegy háromnegyede és a védett állatfajok fele. A vadvirágos gyepeknek nagyon fontos a szerepe mint méhlegelő, ahol a méhek mellett számos más beporzó rovar is táplálékot talál magának. A lepkefajok jó része is kizárólag a gyepek környezetében fordul elő, mivel a gyepeken tenyésző speciális tápnövényekhez kötődve képesek csak megélni. A magyar puszták jellegzetes növényei az árvalányhajfajok (Stipa spp.), a bókoló zsálya (Salvia nutans) és a réti kardvirág (Gladiolus imbricatus). Az állatok közül a világon egyedül a Kárpát-medencében élő magyar szöcskeegér (Sicista trizona), vagy a ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus), a különféle boglárkalepkefajok (Lycaenidae), az ürge (Spermophilus citellus), a földikutyafajok (Spalacidae).
Melyek a főbb kutatási és monitorozási feladatok a gyepterületeinken, amelyek elősegítik a természetvédelem számára ezeknek a területeknek a megőrzését?
A gyepek kiterjedésének, természetességének, állapotának felmérése, illetve monitorozása, a közösségi jelentőségű gyepterületek feltérképezése segít kialakítani a természetvédelmi prioritásokat és megalapozni a védelmi intézkedéseket. A természetvédelmi szempontból kiemelt gyeptársulások monitorozása a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében folyik, emellett ugyanezen program keretében bizonyos, gyepekhez kötődő, gyepekben előforduló fajcsoportok monitorozását is végzik. Például a lepkék vagy az egyenesszárnyúak monitorozása során tapasztaltak a gyepek állapotára, annak változására is enged következtetni. KEHOP-projekt keretében készült el Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, szintén a projekt keretein belül került fejlesztésre a gyepes ökoszisztémák állapotértékelési módszertana és országos térképei.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt célja a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése. Mennyiben segíthet a pályázat a gyepek védelmében?
A 2019 januárjában elindult nagyléptékű LIFE projekt az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv megvalósításához kapcsolódik, számos intézkedést magában foglalva. Az egyik cél az országos gyepstratégiai terv összeállítása minden érdekelt szakterület bevonásával, amely a gyepterületek hosszú távú megőrzését és helyreállítását is célzó, Országos Természethelyreállítási Terv megalkotását is támogatja majd, így az Agrárminisztérium számára kiemelt fontosságú ez a projektelem. A projekt keretében létrejött gyepvédelmi tanácsadó szolgálat munkatársai a Natura 2000-területeken gazdálkodókat tájékoztatják a természetvédelmi kezelések jó gyakorlatáról, az elérhető agrártámogatásokról, a vonatkozó kötelezettségekről. A gyepekhez kötődő, kiemelt jelentőségű fajok védelméhez járul hozzá a fajmegőrzési tervek készítését, illetve felülvizsgálatát célzó akció. Az országos intézkedések mellett konkrét helyi természetvédelmi beavatkozások is megvalósulnak, így többek között a legeltetés feltételeinek infrastrukturális kialakítása, cserjeirtás és inváziós fajok visszaszorítása. Az inváziós fajokra vonatkozóan egy országos adatbázis is készül, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújthat információt, támpontot az egyes inváziós fajok előfordulásáról, elterjedési területéről és a lehetséges kezelési módszerekről. A közel 17,3 millió euró (nagyjából 7 milliárd Ft) összköltségvetésű, 8 évig tartó integrált projekt tehát széleskörű együttműködéssel, valósul meg, ezáltal jelentős mértékben segítheti értékes hazai gyepeink védelmét.
Sokat hallani az erdők szerepéről a klímavédelem területén, de mi a helyzet a gyepekkel?
A gyepek és az erdők szénmegkötő képessége nagyjából összemérhető, száraz élőhelyeken akár még nagyobb is lehet a gyepeké. A gyepek esetében a termőföldben tárolt szén lehet rendkívül jelentős. A gyepek szénmegkötő képessége a vízellátottságtól és a kezelés/hasznosítás módjától jelentősen függ. Kedvező vízellátottság és extenzív legeltetés mellett a gyepek üvegházhatásúgáz-megkötők. Az EU természet-helyreállítási rendeletének háttértanulmánya alapján az EU területének csaknem 4,3 százalékát lefedő mezőgazdasági és gyepi élőhelyek, ha jó állapotba kerülnek, körülbelül 13,7 millió tonna szenet kötnek meg, ami kb. 50 millió tonna CO2-nak felel meg.
Szokott-e fotózni a természetben? Melyik gyepterület a kedvence?
A természetben töltött időt jellemzően túrázással, aktív kikapcsolódással töltöm. Előfordul, hogy megörökítek pillanatokat, de elsősorban emlékként őrzöm csak meg az élményeket, helyszíneket. Kedvenceket illetően elfogult vagyok, mert a Budai-hegység lakóhelyemhez közeli, számtalanszor bejárt dolomit sziklagyepei különösen kedvesek számomra. A tavaszi hérics virágzása alatt pedig egyenesen lenyűgöző szépségűek ezek a gyepterületek.