Ugrás a tartalomra

Veszélyeztetett fajaink fajmegőrzési tervei

Veszélyeztetett fajaink fajmegőrzési tervei

A veszélyeztetett fajok megőrzéséhez elengedhetetlen a tudományos szakágak, az állami szervek és a lakosság összehangolt, tervszerű együttműködése. Pontosan ezt a célt szolgálják a fajmegőrzési tervek, amelyek a veszélyeztető tényezőket, illetve a védelmükben foganatosított cselekvési program célkitűzéseit és intézkedéseit tartalmazza.

A fajmegőrzési tervek kidolgozását nemzeti szabvány szerint végzik Magyarországon

A kerecsensólyom, a hiúz, a magyar kökörcsin, a rákosi vipera és még sok más veszélyeztetett hazai faj védelme elképzelhetetlen lenne az összehangolt együttműködések nélkül. A fajok védelmére irányuló tervszerű erőfeszítések alapjait, céljait és akciótervét a szakértők úgynevezett fajmegőrzési tervekben fektetik le. Ezek célja a természetvédelmi kezelési feladatok hatékony megvalósítása. 

Az előírások szerint, a faj bemutatása mellett a veszélyeztető tényezők pontos meghatározása, az azok elhárítására tervezett intézkedések, valamint a természetvédelmi tevékenység jogi hátterének ismertetése képzik a terv elemeit. 

Más ágazatok számára is hasznos támpontot jelentenek

A tervekben szereplő intézkedések nemcsak a hatósági munkát segítik, hanem megalapozzák az állami természetvédelmi szervek területkezelési ténykedéseit is a faj élőhelyén. Emellett iránymutatást nyújtanak a természetvédelmi célú beruházások és projektek intézkedéseihez. E dokumentumok más ágazatok, például az erdőgazdálkodás és a vízügy számára is hasznos támpontot jelentenek, különösen az ágazati tervezési folyamatok során. 

A veszélyeztetett madár-, kétéltű- és hüllőfajok fajmegőrzési terveit általában az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, más szakágak munkatársaival és a nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve készítik el. Ezeket az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya fogadja el, adja ki és teszi elérhetővé a termeszetvedelem.hu weboldalon

Négy partimadár-, öt ragadozómadár-faj, haris, kisőrgébics

A Grassland-HU LIFE integrált projektben az MME az elmúlt két évben vezető szerepet vállalt 11 madár- és két hüllő fajmegőrzési tervének kidolgozásában. A projektben kiválasztott veszélyeztetett fajok között volt négy partimadár, öt ragadozómadár-faj, a haris, a kisőrgébics, valamint két ritkuló gyíkfajunk is. 

A tavalyi évben az 50. születésnapját ünneplő MME számára kiemelten fontos, hogy 2024-ben készülhetett el az Év Madarának választott kerecsensólyom fajmegőrzési terve. Európán belül hazánkban él a kerecsensólyom legjelentősebb, mintegy 200 párt számláló költőállománya. A kerecsenek idén rekordszámú fiókát neveltek fel, köszönhetően részben a fajmegőrzési tervekben foglalt, természetvédelmi tevékenységeknek.   

Az intézkedések lényeges eleme a környezeti nevelés és a társadalmi kommunikáció

A kerecsensólyom fajmegőrzési terve nagy hangsúlyt fektet az állomány felmérésére, illetve a hozzá kapcsolódó tudományos kutatások előmozdítására. A szakértők évente elemzik a költési eredményeket, a zsákmányállományok változását, valamint a madarak mozgási mintázatait. 

Nagyon fontos a faj természetvédelmi jelentőségének bemutatása a társadalom és a döntéshozók számára, ezzel megszerezve a védelemhez szükséges társadalmi támogatást. 

A fajmegőrzési tervek az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében kerültek kidolgozásra. A kerecsensólyom fajmegőrzési terve a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) projekttel történő együttműködés keretében készült el. 

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület