Fókuszban a gyepekhez kötődő gerinctelen állatfajok
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. 2022. április 23-án egynapos online workshop-ot szervezett a Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében, amelynek témája a gyepes élőhelyekhez kötődő, Natura 2000 és kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bíró gerinctelen állatfajok védelme, vizsgálata és élőhelyeinek kezelése volt.
A több mint 50 szakértő és érdeklődő részvételével zajló műhelytalálkozó célja az volt, hogy a projekt keretében tavaly elindult Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat (GYTSZ) tagjai, valamint a gyepek kezelésében közvetlenül érintett személyek bővebb ismereteket szerezzenek az egyes gyepes élőhelyekhez kötődő gerinctelen állatfajok számára ideális területkezelési módokról, azok összehangolásáról. Emellett a gyepgazdálkodás jogi előírásainak, valamint a fajok ökológiájának megismerése hozzájárul ahhoz, hogy a biotikai adatok gyűjtése hatékonyabbá váljon.
Az ismeretek birtokában megítélhető egyes területek ökológiai szempontú hasznosíthatósága, vagy épp kedvezőtlen formája a gerinctelen célfajok vonatkozásában. Az itt megszerzett tudást a GYTSZ tagok továbbadhatják a területen gazdálkodók számára, ezzel elősegítve a kedvező természetvédelmi állapot elérését és a célfajok hosszútávú megőrzését. Az egyes fajok ökológiájának és vizsgálati módszertanának megismerése hozzásegíti a GYTSZ munkatársait a biotikai adatok gyűjtéséhez, ezzel javítva az ismertek bővülését akár az elterjedési terület pontosítása, akár az egyes fajok populációs trendjének meghatározása céljából.
A rendezvényen résztvevők többek között tájékoztatást kaphattak arról, hogy a szárazföldi csiga-faunában bekövetkező változásokat miként követik nyomon a szakemberek, ezek az állatok hogyan jelzik előre a gyepekben zajló folyamatokat, illetve milyen gyepkezelési eljárások veszélyeztetik őket.
Előadást hallhattak az eurázsiai rétisáska és a magyar tarsza monitorozásának legújabb eredményeiről, a magyar futrinka, a ráncos gyászbogár és az atracélcincér ökológiájáról, természetvédelmi helyzetéről, a legeltetés állományaikra gyakorolt hatásairól, illetve arról, milyen gyepterületeket kellene meghagyni populációik fennmaradása érdekében.
A különböző lepkefajokkal kapcsolatok kutatások, esettanulmányok bemutatása során gyakorlati példákon keresztül láthatták azt, hogy az élőhelyeikben történő legkisebb változások is hatást gyakorolnak az ott élő faunára, az egyedfejlődésükre, és megismerhették az életben maradásukhoz elengedhetetlen tényezőket.
Fontos tanulsága a kutatásoknak, hogy csak a földhasználókkal szorosan együttműködve lehet a gyepterületeken eredményeket elérni. Az elhangzottak kapcsán a Grassland-HU LIFE IP keretében tervezzük egy olyan, fajokra lebontható kezelési útmutató/kiadvány elkészítését, amelyet a GYTSZ kollégák tudnának kommunikálni a gazdák felé, annak érdekében, hogy ezzel is segítsék a közös munkát.
Nyitókép: Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius)
Fotó: Puskás Gellért