Gyepvédelmi beavatkozások a Duna-Dráva Nemzeti Parkban
Félidejéhez érkezett a Grassland-HU LIFE integrált projekt, amelynek nyolc éven át tartó megvalósításában további 13 együttműködő partnerrel együtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is részt vesz.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált Grassland-HU LIFE integrált projekt célja a pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek, a gyepekhez kötődő természeti értékek hosszú távú megőrzése, természetvédelmi helyzetének javítása. Napjainkban a védett és nem védett gyepeinket egyaránt sokféle negatív hatás veszélyezteti. Az állattartás visszaszorulásával a gyepterületek hasznosítása is csökkent, sok egykori legelő és kaszáló maradt kezelés nélkül. A felhagyott területek lassan átalakulnak, becserjésednek, beerdősülnek, gyepekhez kötődő életközösségeik eltűnnek. A hasznosított gyepterületeken ugyanakkor a túl intenzív használat (túl sok állat a legelőn, gyakori, vagy nem megfelelő időben végzett kaszálások) vezethetnek a természeti értékek megritkulásához. Gyepterületeinket is veszélyezteti az idegenhonos inváziós fajok terjedése: a selyemkóró, a gyalogakác, az aranyvessző stb. térnyerése egyre nagyobb területen szorítja ki az őshonos növényfajokat és szünteti meg az ezekhez kötődő állatfajok élőhelyét. Komoly problémát okoz még természetvédelmi szempontból a nedves gyepek fokozatos száradása a klímaváltozás hatásai miatt. A száradó gyepterületekről szintén sok természeti érték tűnik el a vízháztartás megváltozása miatt.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Grassland-HU projekt részeként több helyszínen, több módszerrel próbálja kezelni a fenti problémákat. A pályázat megvalósításának első négy évében négy helyszínen zajlottak a gyepek állapotának megőrzését vagy javítását célzó beavatkozások.
A Berzencei-rétek vízháztartásának javítása
A Berzencei-rétek a Duna-Dráva Nemzeti Park, és egyben a Nyugat-Dráva-sík Natura 2000 terület részét képező, mintegy 350 ha kiterjedésű, fasorokkal, facsoportokkal tarkított változatos gyepes élőhelyek, amelyek bővelkednek védett természeti értékekben. A kaszálókon megtalálható a hússzínű ujjaskosbor, a pompás kosbor és helyenként a szibériai nőszirom. Az egykori meanderező vízfolyások medrei behálózzák a területet. Mélyebben fekvő részein tavasszal vízborítás alakulhat ki, nyárra többnyire ezek a területek is kiszáradnak. Az ilyen vízállásos mélyedések közelében sokfelé található mocsári növényzet. A hol sekélyebb, hol mélyebb vízfolyásokban csapadékosabb években megtaláljuk a békaliliomot, de a mára ritkulófélben lévő bugás sás zsombékjai is előfordulnak. Ahol a medrek kiszélesednek, helyenként több ezer négyzetméteres mocsarak alakulnak ki. Itt találjuk meg a kálmost, a közönséges rencét, és számos más, a mocsarakra jellemző növényfajt. A rétek sok védett és közösségi jelentőségű állatfaj számára is élőhelyet biztosítanak. A kétéltűek (pl. mocsári béka és a vöröshasú unka) számára kiváló szaporodóhelyet jelentenek a tocsogós, vízállásos területek, ezeket sok madár, például a gólyák is rendszeresen látogatják táplálékszerzés céljából, de mocsári teknősökkel is találkozhatunk itt. Ahol a csapadékosabb években folyamatos a tavaszi vízborítás, ott egyrészt számos vonuló madárfaj pihen meg, mint például a bíbicek, cankó fajok, nagy kócsagok, szürke gémek, récék (pl.: böjti réce, nyílfarkú réce, cigányréce), másrészt – ha nem is nagy számban – költésre itt maradnak a tőkés récék, szárcsák, kisvöcskök, esetenként a bütykös hattyú. A virágzó rétek számos méh- és lepkefajnak, például a nagy tűzlepkének nyújtanak ideális élőhelyet.
A mocsárrétek a terület meghatározó élőhelyei, fennmaradásuk alapfeltétele a megfelelő vízellátottság és a rendszeres kaszálás vagy extenzív legeltetés. A területet még az 1800-as évek végén, a déli vasút építése okán megpróbálták elvízteleníteni. A lecsapoló rendszer legfontosabb eleme a Dombó-csatorna, amelynek mély fenékszintje – a számos becsatlakozó oldalág segítségével – hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a tavaszi-őszi szezonban a vízzel borított időszak hossza. A mocsárrétek és mocsarak vízszintapadásának másik fő oka természetesen az évek óta lassan, de folyamatosan csökkenő éves csapadékösszeg. Az üde gyepek és vizes élőhelyek megőrzése érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Grassland-HU LIFE integrált projektben olyan beavatkozásokat valósított meg, amelyek segítik a terület vízháztartásának javítását, lehetővé teszik a tavasszal lehulló nagyobb mennyiségű csapadék visszatartását, a jó vízellátású területek növelését, a vízborításos időszak meghosszabbítását. 2021-ben a Kisgerendai-árok öt pontján létesültek kisebb vízvisszatartó műtárgyak, néhány helyen pedig földfeltöltés gátolja a víz túlzottan gyors lefolyását a területről. A környező mezőgazdasági területek esetleges elöntésének megelőzése érdekében egy árkot, egy átereszt és egy hordalékfogó rácsot is helyreállítottak a szakemberek.
Bálványfairtás a Szársomlyón
A Villányi-hegységben található, természetvédelmi szempontból kiemelkedően értékes, fokozottan védett Száromlyó-hegy déli lejtője az 1970-es évekig a nagyharsányiak hegyi legelője volt, többnyire juhok és kecskék legelték, a hegylábi löszlejtőkre pedig már a római korban a híres Villányi borvidék szőlőit telepítették. Neve régi magyar szóból ered, amely kopaszt jelentett, sziklás felszíne miatt „ördög szántotta hegy”-ként is ismert. A hegy oldalában található lösznyelvek sztyepprétjei a legelés abbamaradása óta szinte teljesen beerdősödtek vagy becserjésedtek, de a kopárként ismert déli lejtőn is megnőtt a fás növényzet borítása. A Szársomlyó élővilága speciális mikroklímája miatt igen egyedi, a szubmediterrán klímaterületen botanikai ritkaságok élnek. A déli oldalon kialakult, helyenként karsztbokorerdővel mozaikoló sziklagyep és lejtősztyepp mintegy 75 védett növényfaja közül több kizárólag itt fordul elő hazánkban. Itt él a magyar kikerics, itt található a haragos sikló legnagyobb hazai populációja, és több közösségi jelentőségű fajnak is otthona, pl. a magyar méreggyiloknak és a villányi télibagolynak.
Sajnos a területet egy agresszíven terjedő inváziós növényfaj, a bálványfa veszélyezteti. A projekt részeként 2019 óta folynak egyedi vegyszeres kezelések a bálványfa visszaszorítása érdekében. Mivel a bálványfa igen ellenálló, erősen sarjadó, agresszíven terjedő faj, visszaszorításához a projekt teljes időtartama alatt ismétlődő kezelésekre lesz szükség.
Legeltetési infrastruktúra fejlesztése Kölkeden
Az Alsó-Duna-völgy hullámterén, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban, a Béda-Karapancsa Natura 2000 területen található mintegy 100 ha kiterjedésű Kölkedi nagy-rét ártéri mocsárrétjeit egykor szürkemarhák legelték. A mélyedésekben időszakos, vagy többé-kevésbé állandó vízborítás alakul ki mocsári- és hínártársulásokkal. Gyakori az ártéri gyomnövényzet és változó kiterjedésben képviselteti magát az iszapnövényzet is. Növényfajainak nagy része réti és mocsári növény. Védett növényfajai a réti iszalag, a szibériai nőszirom, a mocsári aggófű. A kisebb-nagyobb mélyedések, állandó vagy időszakos vízállásos területek a védett kétéltűfajok (pl. vöröshasú unka) számára ideális szaporodóhelyet biztosítanak, emellett táplálkozóterületként szolgálnak számos madárfajnak (pl. fekete gólya, nagykócsag). A terület emellett számos védett ízeltlábú faj élőhelyéül is szolgál, szép állománya él itt többek között a közösségi jelentőségű nagy tűzlepkének.
Az értékes ártéri mocsárrét hosszútávú megőrzése érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szeretné újra extenzív módon szürkemarhákkal legeltetni a területet. Mivel ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, a Grassland-HU részeként a védett gyepterület mellett megvásárolt mintegy 4,5 ha-os földterületen egy karám és egy téli beálló létesül az állatok számára, valamint a gazdálkodáshoz szükséges egyéb létesítmények kialakítása és eszközök beszerzése is folyamatban van. A pályázat első négy éve alatt megtörtént a földvásárlás, és az engedélyezési és tervezési munkák után az állattartó telep kiviteli munkái is megkezdődtek.
Gyeprekonstrukciós munkák a Mezőföldön
A Mezőföld egykor nagy kiterjedésű gyepterületeinek mára csak a töredéke maradt meg. A jó termőképességű területeket mezőgazdasági művelés alá vonták, a homoki gyepek az 1950-es évek nagyszabású fásítási programja következtében fogyatkoztak meg. A megmenekült gyepeken a legeltetéses állattartás a 90-es évek végére fokozatosan visszaszorult, a gyepeken megindult a természetes szukcesszió, a becserjésedés. A projekt keretében síksági pannon löszsztyeppek és pannon homoki gyepek cserjésedő foltjait próbáljuk megtisztítani a fásszárú vegetáció nagy részétől és az inváziós fajoktól sok kisebb foltban, több ütemben, 2026-ig összesen 160 hektáron. Az eddigi beavatkozások a Közép-mezőföldi löszvölgyek Natura 2000 területen történtek, amelyek során összesen mintegy 53 ha becserjésedett gyepterületről lett eltávolítva a fás vegetáció kíméletes, sokszor kézi módszerekkel. A nagy kiterjedésű szántók közé ékelődő gyepfoltok többségében viszonylag kis kiterjedésű, meredek, művelésre alkalmatlan domboldalak, amik részben még megőrizték az egykor a tájban jellemző homokpusztagyepek és löszgyepek értékes fajkészletét. A Dél-Mezőföld löszgyepei a lösz karsztosodásának következtében létrejött, északnyugat-délkelet irányú löszvölgyekben találhatók. A legnagyobb közülük a Gyűrűsi- és az Alsószentiváni-löszvölgy, ahol több foltban is történtek cserjeirtások. A löszgyepek ritka specialistái, a tátorján és a szennyes ínfű mellett a parlagi rózsa, illetve a sziklai gyöngyvessző is előfordul itt, mely utóbbinak itt van az egyetlen mezőföldi és egyben alföldi élőhelye. Állatközösségét elsősorban rovarfajok alkotják, de jelentős az egyenesszárnyúak jelenléte is. Az utóbbi tagja a rendkívül ritka sztyepprétek magasabb gyepszintjét kedvelő keleti pókszöcske. Az előbbi közösség védett képviselői az északi boglárka, a nagyszemes boglárka, a fénylő boglárka vagy a kis tarkalepke.
Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat
2021 tavaszán megkezdte működését a teljes országot lefedő gyepvédelmi tanácsadó szolgálat (GYTSZ). A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén ezt a feladatot négy természetvédelmi őr, egy botanikai és egy agrár referens látják el részmunkaidőben. Tevékenységeik közé tartozik a gyepgazdálkodókkal és a falugazdászokkal történő kommunikáció, tanácsadás, a gyepek állapotának és a gyephasználatnak az ellenőrzése, a gyepekhez kötődő természeti értékek felmérése, részvétel a gyepekkel kapcsolatos hatósági eljárásokban és agrártámogatási ellenőrzésekben.
Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság