Élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken
Az agrárterületek ökoszisztémáját, apróvadfajok és a beporzó rovarok állományát meghatározza a mezőgazdasági területek művelésének módja, amelyekre pedig döntő hatással vannak az agrártámogatási rendszerek. A Közös Agrárpolitika 2023-tól kezdődő költségvetési ciklusában számos előremutató, környezeti és élőhelyi szempontból egyaránt kedvező intézkedés válik elérhetővé a mezőgazdaság szereplői számára.
Ezen – jellemzően önkéntes – támogatási formák igénybevétele sokat változtathat hazai mezőgazdasági élőhelyeink állapotán. Az idei év ebből a szempontból fordulópontot jelenthet, mivel a legtöbb támogatási lehetőség vonatkozásában várhatóan megszületnek azok a támogatói döntések, amelyek meghatározzák a következő évek élőhelyi szempontból kedvező, vagy éppen kedvezőtlen földhasználati gyakorlatát. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági természeti sokféleség évtizedek óta folyamatosan csökkenő trendje lelassuljon, megálljon, vagy esetleg megforduljon, kulcsfontosságú a gazdálkodók önkéntes vállalásainak ösztönzése. Ehhez pedig segítséget nyújthat minden, a mezőgazdasági élőhelyek fenntartásában érintett ágazat (természetvédelem, vadgazdálkodás) azzal, hogy a gazdálkodókat partnerként tekinti és számukra a rendelkezésre álló információkat átadja.
Ezen célok elérése érdekében az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel rendezett közös szakmai napot, ahol a környezetbarát földhasználatot elősegítő támogatási és gyakorlati alkalmazási lehetőségek kerültek bemutatásra 2024. június 12-én, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjában, Szarvason.
A részben a Grassland-HU LIFE integrált projekt finanszírozásával megvalósult rendezvényről készült felvétel itt érhető el:
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület