Lezárult a 2020-as szöcskeegér felmérés

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén elvégzett tavaszi és őszi szöcskeegér felmérések során 44 példány szöcskeegér került elő 2020-ban. A 2006 óta folytatott élve fogó talajcsapdás mintavételek során ennyi szöcskeegér még egyetlen évben sem esett a kutatók csapdáiba, ami egyrészt a populáció magas egyedszámát, másrészről a felmérés intenzitását is jelzi. Idén ráadásul 3 új élőhely-foltban is megtalálták a szöcskeegeret a Borsodi-Mezőségen, ami fajmegőrzési szempontból nagyon fontos eredmény. 

De mi is ez a szöcskeegér, miért fontos a rendszeres felmérés?

A magyar szöcskeegérnek (Sicista trizona) jelenleg egyetlen populációja ismert Magyarországon, a borsodi-mezőségi. Határon túl már csak Kolozsvár mellett találni magyar szöcskeegeret, amit viszont a kutatók egy másik alfajba sorolnak (S. trizona tranyslvanica). Korábban sokfelé előfordult ez az apró rágcsáló, a közelmúltig még a Hernád-völgyben is előkerült, mára viszont a borsodi és kolozsvári gyepterület tekinthető a faj utolsó menedékének. Emiatt az IUCN a hazai emlősfajok közül elsőként vette fel a veszélyeztetett fajok listájára (ahova azóta az ürge (Spermophilus citellus) is felkerült). A szöcskeegér viszont a rejtőzködés igazi mestere (2006 előtt Magyarországon 70 éven át nem került szem elé, de Erdélyben még tovább, 110 évig bujkált a 2010-es megtalálás előtt), így nem zárható ki, hogy korábbi lelőhelyein a Kiskunságban és a Hortobágyon esetleg újra előkerül. Egy biztos, a kutatók minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy a még esetleg fennmaradt további populációkat megtalálják.

A szöcskeegeret övező különlegességek sora ezzel nem ért véget. A szöcskeegér meglepően szelíd, kézbe véve jól bírja a simogatást és a felkínált szöcskét vagy sáskát is elfogadja, majd a tenyéren ülve jóízűen elfogyasztja. Ezt más rágcsálóval ne próbáljuk ki!

A szöcskeegér tehát magvak és más növényi részek mellett rovarokat is gyakran fogyaszt; a hernyókat, a pókokat és egyenesszárnyúakat óvatosan becserkészi, majd egy hirtelen mozdulattal elkapja, éppen úgy, mint egy ragadozó. A telet viszont földalatti üregben alusszák át a szöcskeegerek, majd a tavaszi ébredés után a hím egerek a nőstények aktív felkutatásába kezdenek. Mindez így zajlik évmilliók óta, ugyanis a szöcskeegerek igazi élő kövületnek tekinthetők.

Talán az utolsó pillanatban találták meg a kutatók a szöcskeegeret a Borsodi-Mezőségen és a Kolozsvár melletti élőhelyeken, és reméljük hosszútávon is sikerül megőriznünk gyepeink egyik legkedvesebb ékességét.

Zárjuk sorainkat talán a legfigyelemreméltóbb 2020-as rekorddal: előkerült minden idők legkövérebb magyar szöcskeegere is: a hölgy 16,89 g-ot nyomott, ami átlagtömegüknek pontosan a duplája. 

A 2020-as szöcskeegér felmérések legaktívabb részt vevői: Balázsi Péter, Cserkész Tamás, Czabán Dávid, Dudás György, Enyedi Róbert, Godó Laura, Jordán Sándor, Katona Gergő, Kiss János, Kiss Csaba, Lakatos Zoltán, Malkócs Tamás, Moldován Orsi, Puskás Gellért, Seres Nándor, Sramkó Gábor és Bendegúz, Szatmári Lajos, Szemeti Laborc, Szitta Tamás, Tóth Bogi, Tóth Pál, Vajda Zoltán, Vig Zsófi, Vincze Orsi

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum