Ugrás a tartalomra

Közösségi kockásliliom felmérés az Alsó-Zala-völgyben

Közösségi kockásliliom felmérés az Alsó-Zala-völgyben

A Zala folyó mentén található Natura 2000 gyepterületek igazi identitást adó növényfaja a mocsári kockásliliom elterjedésének közösségi felmérését végezték el két hét alatt a Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóság területén található Alsó-Zala-völgyben. A felmérést az agrárium területén tanuló hallgatók segítségével végezték, akiknek közben a fajgazdag rétek természetközeli gazdálkodásának megértésére is lehetőségük nyílt.

Zala megye hazánk egyik legerdősültebb megyéje, ennek ellenére a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területein a gyepek kiterjedése nem sokkal múlja alul az erdőkét. Natura 2000 gyepterületek találhatók a Zala folyó mentén is, aminek igazi identitást adó növényfaja a mocsári kockásliliom. Magyarországon érdekes a faj elterjedése, az ország északkeleti és délnyugati részén jellemző, legnagyobb egyedszámban épp Zala megyében található. Április végén szerényen érleli termését, de a hónap elején lilás színfoltként feltűnően csalogatja a rovarokat.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatói, doktoranduszai és oktatói, élükön egy botanikában, felmérésben jártas személlyel (és az őket segítő Táj és Ember Kulturális és Természetvédő Egyesület tagjaival) közösségi felmérés keretében járták két hétig a völgyet, a réteket, hogy megtudják, hol fordulnak elő és nagyságrendileg mennyi lehet belőlük. Hozzáférést kaptak az igazgatóság által is használt, telefonra letölthető applikációhoz, így a felmért adatok közvetlenül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisát gyarapították.

Az agrárium területén tanuló hallgatók számára a kockásliliommal való találkozás élményszerűvé tette a fajgazdag rétek természetközeli gazdálkodásának megértését, a jogszabályok mögött található érveket. A szarvasmarha, ló, juh takarmányozásához szükséges, emberi hatásra kialakult rétek és legelők fenntartásához elengedhetetlen az ember okszerű jelenléte. A kaszálás után összegyűjtött széna lehordása, vagy közvetlenül a legelés elmaradása nélkül a gyepes élőhelyeken cserjék, majd fák növekednek. A fás szárú növények kis kiterjedésben változatossá teszik az élőhelyet, azonban túlsúlyba kerülve a gyepekhez kötődő ritka élőlények visszaszorulhatnak.

Az összesen 23 főnek a Zala folyó mentén, nagyságrendileg 1500 hektár gyepterületet átvizsgálva sikerült a kockásliliom számára potenciális élőhelyek 80%-át áttekintenie. Az adatok segítik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkáját gyepeik hosszútávú megőrzésében, ami egyúttal a Grassland-HU LIFE integrált projektnek is célja.

Forrás: Búzás Előd, Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóság