Szántóból természetes élőhely

14 országból több mint hatvan szakember vett részt azon a hollandiai műhelytalálkozón, amelyre azon LIFE projektek képviselőit hívták meg, amelyek céljai között szerepel mezőgazdasági területek visszaalakítása természetes élőhelyekké.

Az Európai Bizottság felkérésére, a LIFE programokat felügyelő NEEMO által szervezett találkozón elhangzott: a mezőgazdaság az ipari forradalom óta egyre intenzívebbé vált. Ennek köszönhetően, egyrészt egyre nagyobb mértékben vontak be természeti területeket a művelésbe, másrészt az egyre fejlettebb vegyiparnak köszönhetően, egyre nagyobb területen használtak fel műtrágyát és növényvédő szert. A hozamok ugyan nőttek, azonban az érintett területek állapota közben nagyon megváltozott.

Leginkább Európa észak-nyugati részein, elsősorban Hollandiában változott a mezőgazdaságnak köszönhetően a táj, valamint a talaj. A lecsapolások és a trágyázás, műtrágyázás következtében a talaj szárazabb lett és az eredetileg gyenge talajokban feldúsultak tápanyagok, elsősorban a foszforvegyületek. Ez nyilvánvalóan jó volt a mezőgazdaságban, azonban a 20. század második felében kialakított természetvédelmi területeken akadályozza az eredeti növényzet helyreállítását.

Hollandiában különféle technikákkal próbálják a foszfort eltávolítani, illetve kinyerni, hogy felgyorsítsák a természetes vegetáció regenerálódását. Az elmúlt évszázadok tápanyagterhelésétől talajhántással, illetve a foszfor „kibányászásával” igyekeznek megszabadulni. Előbbi során, a foszforterheltségtől függően, kb. 30-100 cm-es mélységben eltávolítják a talajréteget, majd magszórással segítik a regenerációt. Utóbbi esetében a gyep rendszeres kaszálásával távolítják el a foszfort, a gyep intenzívebb növekedését pedig, kálium és nitrogén „trágyázással” segítik elő. Ez jóval hosszabb, akár harminc éven át tartó folyamatos munkát jelent. A helyreállítási munkák alatt a széna a környékbeli gazdák szarvasmarhái számára jelent takarmányt.

Közép-Európában is zajlanak helyreállítási munkák, azonban a tápanyagterheltség ebben a régióban jóval alacsonyabb, így a fentiekben leírt beavatkozásokra nincs szükség. A gyepesített szántók helyreállítását őshonos gyepfajok magjainak vetésével segítik elő, illetve ezek a területek spontán is viszonylag gyorsan helyreállnak, amennyiben megmaradt, természetes gyepterületekkel határosak.

A műhelymunka során nemcsak elméletben, hanem terepen is bemutatták a helyreállítási munkákat, amelyeket elsősorban LIFE programokban végeznek.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.