Természeti örökségünk felelősséggel jár
Magyarország páratlan természeti örökséggel rendelkezik, amely világviszonylatban is rendkívülinek és különlegesnek mondható – hangsúlyozta a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Év Emlőse, a magyar szöcskeegér című rendezvényen, Miskolcon.
Balczó Bertalan szerint az Év Emlősének kiválasztott magyar szöcskeegér „kiváló képviselője” az ország számos olyan természeti értékének, amelynek világállományának fennmaradásában Magyarországnak döntő, vagy kizárólagos felelőssége, valamint feladata van.
A helyettes államtitkár hozzátette: olyan állat- és növényfajokról van szó, amelyeknek az elterjedési területe az ország határain belül van. Ezek állománymérete sok esetben olyannyira parányi, hogy a természetvédelem világjelképévé vált óriáspanda állományához képest is aprócska. Olyan bennszülött fajokról beszélünk, amelyek évezredek, évmilliók alatt alakultak ki a Kárpát-medencében, és azóta is csak ott élnek. Ilyen faj például a bánáti bazsarózsa, a pilisi len, vagy az Év Emlősének választott magyar szöcskeegér is.
A helyi értékét ennek az örökségnek annak fényében kell alakítanunk és megtalálnunk, hogy látjuk: globális és európai szinten is drasztikusan csökken a biológiai sokféleség – tette hozzá Balczó Bertalan.
Az Év Emlőse kezdeményezéssel az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek a szakemberek, hogy megmutassák, mi veszélyezteti annak állományát, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek az aktuális teendők – mondta.
Balczó Bertalan köszöntőjében arról is beszélt, hogy a természetes és természetközeli ökoszisztémák olyan szolgáltatásokat biztosítanak az emberek számára, amelyek elengedhetetlenek. Ilyen a tiszta víz, a tiszta levegő, a beporzás és az éghajlatszabályozás. Kijelentette, egy ökoszisztéma akkor lesz stabil és képes arra, hogy kövesse a gyorsuló változásokat, ha megfelelő fajgazdagsággal rendelkezik. A természet védelme és értékeinek megőrzése stratégiai, gazdasági és versenyképességi kérdés is – hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott: a magyar szöcskeegérhez hasonló fajok megőrzéséhez alapos ismeretekre van szükség. Amíg az egyes fajok igényei, veszélyeztető tényezői nem ismertek, addig a védelmük érdekében tett minden intézkedés „legfeljebb óvatos próbálkozásnak minősül”.
Balczó Bertalan a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerről is beszélt. Elmondta: tíz nemzeti park igazgatóság szakembereinek, valamint számos kutatóintézet, független kutató és adatgyűjtő bevonásával több száz növény- és állatfaj és azok élőhelyeinek rendszeres megfigyelése zajlik.
Fontos célként említette egy átfogó, országos természetvédelmi adattár létrehozását, amely lehetővé teszi majd, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban született, hivatásos természetvédelem által gyűjtött adatok szabályozott, de felhasználóbarát módon elérhetővé váljanak.
Hangsúlyozta: fontos, hogy a szakmai munka mellett társadalmi támogatottsága is legyen a természetvédelmi munkának, ebben a Vadonleső Program és az Év Emlőse kezdeményezés mindig lényeges szerepet töltött be.
Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek között arról beszélt, hogy a társaság 2019 óta működteti a Vadonleső Programot az Agrárminisztériummal közösen. A 2009-ben indult kezdeményezés az ország egyik első közösségi adatgyűjtő programjaként jelenleg tizennyolc védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti önkéntesek segítségével.
Hozzátette, jelenleg mintegy tizennyolcezer bejelentett adatot tárolnak és évente átlagosan ezer bejelentés érkezik a programba. A 2014-ben indított Év Emlőse kezdeményezés egy egész éves eseménysorozattal segíti ezt a munkát és hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára – jegyezte meg.
A társaság vezetésével megvalósuló Grassland-HU LIFE integrált projekt egyik kiemelt faja, a magyar szöcskeegér, az idei Év Emlőse. Ezzel olyan szinergiát tudunk kialakítani, amellyel – reményeink szerint – lehetőségünk van az Év Emlőse programot a projekt oldaláról is erősíteni, és viszont – tette hozzá az ügyvezető.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a magyar szöcskeegér jelenlegi ismereteink szerint az országban csak a Borsodi-Mezőségben található meg. Hozzátette, az állat globálisan veszélyeztetett fajnak minősül.
Forrás: MTI, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Pelsőczy Csaba