Tévhitek a Natura 2000 gyepterületekkel kapcsolatban
Lassan már közeledik a tavasz, így talán időszerű néhány olyan fontos előírás felfrissítése a Natura 2000-es gyepterületek vonatkozásában, amikkel kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban.
Az első komolyabb félreértés abból szokott adódni, hogy mi is a Natura 2000-es gyep? Sokan azt gondolják, hogy csak a legelő és rét művelési ágú területek tartoznak a Natura 2000 gyepek hatálya alá. Ez azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján nem kizárólagosan csak a gyep (rét, legelő) művelési ágban szereplő ingatlanokra vonatkozik. Az agrártámogatások alapját képező Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MEPAR) is a valós területhasználatból indul ki, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási rendszerből (a Natura 2000 érintettségű gyepek "érzékeny állandó gyep” besorolást kaptak).
A másik szintén gyakori tévhit, hogy csak június 15. után lehet kaszálni ezeken a területeken. Ez azonban a Natura 2000-es területek tekintetében nem igaz. Ugyanis ilyen dátumhoz köthető korlátozás a jogszabályban Natura 2000 gyepterületeken történő kaszálás tekintetében nincsen. Kivételek ez alól azonban azok a területek, amik az MTÉT zonális gyepprogramokba tartoznak, ugyanis ezek esetében különböző kaszálási korlátozásokat vállalhat önkéntesen a gazdálkodó.
Sokszor találkozunk gazdálkodóktól azzal a mondattal, hogy „Csak akkor kell betartani a szabályokat, ha Natura 2000 kompenzációs kifizetést igényeltek.” Ez is egy helytelen információ, mivel a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást vagy sem.
Egy szintén gyakori probléma a kaszálás bejelentő beküldésének módja és ideje. Ugyanis a bejelentőt NEM 5 nappal (naptári) a kaszálás előtt kell bejelenteni, hanem 5 munkanappal. A rendelet szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatóságnak, így aki naptári nappal számol, könnyen kicsúszhat a határidőből.
Egy szintén gyakori probléma a kaszálás bejelentő beküldésének módja és ideje. Ugyanis a bejelentőt nem 5 nappal (naptári) a kaszálás előtt kell bejelenteni, hanem 5 munkanappal. A rendelet szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatóságnak, így aki naptári nappal számol, könnyen kicsúszhat a határidőből.
A bejelentést írásban kell megtenni a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság felé. A területileg illetékes nemzeti park megállapításához nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén gazdálkodók számára a kaszálás bejelentéséhez szükséges formanyomtatvány és a beküldéssel kapcsolatos hasznos információk ide kattintva érhetőek el. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk az elektronikus beküldési módok előnyben részesítését.
A betakarítási munkálatok során, védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madarak fészkének, fiókáinak megtalálása esetén az Igazgatóságunknak a bejelentést az alábbi elérhetőségen tehetik meg. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja, valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami ide kattintva tölthető le. További Natura 2000 területeken történő természetkímélő gazdálkodási tanácsokkal szolgáló kiadványok itt érhetőek el.
A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben korábban már itt írtunk.
Az utóbbi időben egyre több megkeresésünk érkezett a téli legeltetési engedéllyel kapcsolatban is, azonban az engedélyt nem a nemzeti parkoktól, hanem a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságtól kell kérvényezni. De természetesen javasolt lehet előzetesen felvenni a kapcsolatot az illetékes nemzetipark-igazgatósággal, ahol egy terepbejárás során a gazdálkodáshoz kapcsolódó természetvédelmi kérdéseket át lehet tekinteni.
A 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján, a Natura 2000 területeken téli legeltetésnek az október 31. és április 23. közötti legeltetés minősül, amihez a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóság előzetes, írásbeli engedélye szükséges. Emellett azonban azt fontos kiemelnünk, hogy a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles. A téli legeltetésről bővebben itt olvashatnak.
Az évtizedek óta nem hasznosított gyepterületeken – különösen a domb- és hegyvidékeken – gyorsan megindul a cserjésedés, majd később már a fák is megjelennek a területen. Ahol a gazdálkodó a cserjésedő gyepterületet ismét gyepként kívánja hasznosítani, ott a területet helyre kell állítania. Amennyiben ez a munkafolyamat jelentős záródású cserjést nagy területen érint, úgy a Natura 2000 kormányrendelet (275/2004. (X.8.) Korm. rendelet.) 9. § (2/b) pontja alapján hatósági engedélyt is be kell szereznie a földhasználónak a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságtól. A cserjések visszaszorításának idejéről, módjáról a Natura 2000 gyeprendelet nem rendelkezik (ez nem tekinthető kaszálásának!). Ilyen esetekben általában arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy a cserjések mechanikus visszaszorítását a vegetációs (ill. fészkelési) időn kívül végezzék el. Ezzel kapcsolatban egységes időintervallum nem határozható meg, de általában a madarak költési időszakának befejezését követően, augusztus közepétől február végéig elvégezhető a cserjések irtása. Számos közösségi jelentőségű, illetve védett növény- és állatfaj kötődik a cserjésekhez, így azok teljes eltávolítása természetvédelmi szempontból nem kívánatos.
Szerzők: Gál Renáta, Schmotzer András
Fotók: Gál Renáta