Titokzatos ragadozó a láthatáron: a molnárgörény

Titokzatos ragadozó a láthatáron: a molnárgörény

Az elmúlt évek emlőstani kutatásai során kiderült, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park és közvetlen környezete hazai viszonylatban jelentős élőhelynek számít egy rejtett életmódú kisragadozó: a molnárgörény (Mustela eversmanii Lesson, 1827)  vagy más néven pusztai görény számára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) munkatársai segítséget nyújtanak a kevéssé ismert ragadozó emlős elterjedésének és ökológiai sajátosságainak kutatásában.

 

A molnárgörény palearktikus elterjedésű faj, mely Közép-Európától kelet felé csaknem Kína csendes-óceáni partvidékéig előfordul. Ez az állat elsősorban nyílt területek lakója, azaz elterjedése jellemzően egybevág az eurázsiai nagy sztyepp-zóna területével, ahol a valódi sztyepp és az erdőssztyep, illetve félsivatagi élőhelyeket népesíti be. Zsákmányállatai jószerivel ezekhez a területekhez kötődő rágcsálók. A Pannon-medencében legfontosabb prédaállatai között kell említenünk a hörcsögöt (Cricetus cricetus) és az ürgét (Spermophilus citellus). Mivel a hörcsög Nyugat-Európában már kritikusan veszélyeztetett faj, az ürge pedig  hazánkban is fokozott védettséget élvez jelentősen lecsökkent egyedszámú populációi miatt, így fontos természetvédelmi faktor a molnárgörény védelme szempontjából, hogy élőhelyein a zsákmány hozzáférhetősége közép- és hosszú távon ne csökkenjen. Az IUCN Vörös Listáján a molnárgörény státusza a teljes elterjedési területet figyelembe véve jelenleg: nem fenyegetett. Az állat nem kizárólagosan éjszakai életmódú, ennek ellenére ritkán kerül szem elé. A tájban jelenlétét az elmúlt években, évtizedekben leginkább a közutakon történő gázolások nyomán tudtuk bizonyítani.

Magyarországon a füves élőhelyek védelme kiemelt természetvédelmi kérdés. Ennek megfelelően több szervezet együttműködésében zajlik az Európai Unió pénzügyi támogatásával a pannon gyepek és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek, illetve fajok természetvédelmi állapotának megőrzését és javítását célzó pályázat, melyet LIFE IP GRASSLAND-HU néven ismer a szakma. A projekt során a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói kiemelten vizsgálják a gyepjeinkre jellemző karakterisztikus emlősöket – közöttük a molnárgörényt is, mely a gyepek között mozaikosan előforduló szántóföldeken is megtalálja életfeltételeit.

A hétvégén közös terepi program keretében az MTM, az MTA-DE „Lendület” Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoportja és a HNPI munkatársai kísérletet tettek Balmazújváros környékén a molnárgörény jelenlétének több helyszínen történő igazolására. Ennek során kisebb-nagyobb kiterjedésű lucernaföldeket jártunk be, ahol a menyétféle jellegzetes életnyomait keresték: a kotorékát és az ürülékét.

Több területen is észlelték a jelenlét közvetett bizonyítékait és a kutatás részeként megpróbálták az egyedek élve történő csapdázását biometriai adatok rögzítése érdekében, továbbá az örökítő anyag, a DNS – mint a genomikai vizsgálat alapja - kinyeréséhez szükséges mintavétel céljából. Hazánkban a molnárgörény védett faj, melynek természetvédelmi értéke 50.000 Ft, így a kutatás egyes elemei is csak hatósági engedély birtokában, az abban foglalt feltételeket betartva végezhetőek.

A csapdák elhelyezésekor tojást használtak csalétekként. Figyelni kell arra is, hogy a kotorék szájánál a kijövő állat mozgását oly módon befolyásolják, hogy tereptárgyakkal lehetőleg a csapda nyílása irányába tereljék. Erre a célra bevált módszer a lyuk szájánál apróbb ágakból időszakosan létesített kis kerítés.

Kivételesen szerencsésnek helyzet állt elő, mert az egyik csapda már rögtön az első éjjel megfogta a mellette lévő kotorék lakóját, egy jól fejlett, hím molnárgörényt! Ráadásul nem is akármilyen hímet!

Az eddig megfogott magyar példányok között a legsúlyosabb 1,51 kg volt, míg az orosz irodalmi adatok is 1,8 kg-ban maximalizálják a hím példányok testtömegét. Balmazújváros környéke mostanában helyenként a hörcsögök fellegvára. Talán ennek tudható be, hogy ismereteink szerint a most fogott példány 1,98 kg-os testtömegével abszolút rekordnak számít a valaha kézre került példányokat illetően!

A görényre való tekintettel viszonylag gyorsan kellett a vizsgálatokat elvégezni, hogy a lehető legkevesebb ideig tartson az állat számára a stresszhelyzet. Okulva a Dániában bekövetkezett COVID eseményekből (miszerint a menyétfélék érzékenyek erre az elsődlegesen humán viszonylatban értékelt patogén vírusra) a jelenlévők maszkot és kesztyűt viseltek az állat érdekében (is).

A mérést és a mintavételt követően a kis ragadozót visszaengedték a kotorékába és az előzőleg befúrt gallyakat eltávolították a lyuk szájától. Búcsúzóul még egyszer kinézett, hogy konstatálja: véget ért a procedúra - majd eltűnt a kotorék mélyén.

A kutatók remélik, hogy ezt a sikeres akciót továbbiak követik majd annak érdekében, hogy bővüljön a tudásuk ennek a remek kis menyétfélének az életmenetét illetően, mely ismereteket haszonnal tudják majd felhasználni a faj és élőhelye védelmében! Egy olyan faj érdekében, amely nem mellékes módon a hörcsögök szántóföldi jelenlétének egyik legtermészetesebb kontrollját biztosítja.

Kérjük, hogy amennyiben a közutakon elgázolt görény tetemét találja, legyen szíves értesíteni a kutatókat a gorenyinfo [at] gmail.com e-mail címen (ha van rá lehetősége, fényképet is csatolva)! Segítségét előre is hálásan köszönjük!