Ezen dolgozott a Természettudományi Múzeum - Félidejéhez érkezett a GRASSLAND-HU LIFE IP!

Ezen dolgozott a Természettudományi Múzeum - Félidejéhez érkezett a GRASSLAND-HU LIFE IP!

A Természettudományi Múzeum elsősorban fajmegőrzési tervek elkészítését, illetve az azokat megalapozó vizsgálatok elkészítését vállalta a projektben.

mtm4
Előkerül az ország legnagyobb görénye
Hörcsögfelmérés 2020
A 2020-ban elvégzett országos hörcsögfelmérés eredményeinek térképes megjelenítése

E vizsgálatok tárháza viszont egészen széleskörű. Ma már alapvető elvárás, hogy a megóvandó fajokról, populációkról részletes genetikai ismeretekkel rendelkezzünk, amelyek többek között a populáció egyedszámát, vagy az állományok izolált, elszigetelt helyzetéről, genetikai sokféleségéről adhatnak információt. Ilyen jellegű vizsgálatokat a ráncos gyászbogárral (Probaticus subrugosus), a mezei hörcsöggel (Cricetus cricetus), a molnárgörénnyel (Mustela eversmanii) és a magyar szöcskeegérrel (Sicista trizona) végeztünk, illetve dolgozunk jelenleg is.

mtm5-Mintagyűjtés hörcsög populációgenetikai vizsgálathoz
Mintagyűjtés hörcsög populációgenetikai vizsgálathoz (fotó: Balázsi Péter, BNPI)

A projekt korszerűségét jelzi, hogy olyan újszerű, a természetvédelem számára is fontos kérdésekre is választ keres, hogy vajon milyen vírusokat hordoznak a hazánkban előforduló hörcsögök. A hirtelen bekövetkező állomány-összeomlásokat okozhatják fertőző betegségek? A görényfajok között előfordul hibridizáció? A molnárgörények szervezetében vajon milyen mértékben halmozódnak fel a különböző rágcsálóirtószerek maradványai? Az ehhez hasonló, nagyfokú tudományos felkészültséget igénylő kérdések megválaszolásához olyan szakmai együttműködő partnerekkel dolgozunk együtt, mint a MTA-DE Lendület Filogenomikai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem Metagenomikai Intézet, illetve vírusvizsgálat témában a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetével alakítunk ki együttműködést, de szakmai kapcsolataink között megtalálható a vegyszermentes hörcsöggyérítésre specializálódott Lévai Kft. is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Emlős-, Vad- és Baromfibetegségek Laboratóriuma elütve talált görények májmintáinak rágcsálóirtószer diagnosztikáját végzi el megbízásunkra. Az első 25 minta feldolgozása elkészült, és az eredmények lesújtóak, mert a minták felében legalább egyféle rágcsálóirtószer maradványa kimutatható volt, de több mintában 2, vagy akár 3 hatóanyag maradványait is megtalálták. 2022. februárban újabb 32 mintát adtunk át elemzésre a labornak.

Másik fontos terület, ahol együttműködő partnereinkkel új eredményeket értünk el, a magyar szöcskeegér szaporodásbiológiának és tartási körülményeinek vizsgálata. A Fővárosi Állatkerttel és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal tavaly, 2021-ben kezdődött a munka. A program már kezdeti fázisában szenzációs eredményt produkált, mert az egyik nőstény egér öt egészséges utódnak adott életet, majd sikeresen felnevelte őket, amire állatkerti körülmények között eddig még nem volt példa. A Fővárosi Állatkert munkatársaival meghatároztuk a tartott szöcskeegerek teleltetésének protokollját, és 2021. novemberben megkezdtük a szöcskeegerek teleltetését.

mtm-6 Szöcskeegér alom ell.-állatkert
Az első szöcskeegér alom-ellenőrzés az Állatkertben (fotó: Kozma Attila, BNPI)
mtm1
Háromnapos szöcskeegér bébik az Állatkert terráriumában (fotó: Benyó András, FÁNK)

Szintén a szöcskeegér-téma kapcsán meghívást kaptunk az Állatkerttől a Vadvilág napon történő részvételre, ahol önálló standot üzemeltettünk és számos gyerekcsoporttal beszélgettünk a munkánkról. Az eseményre külön plakátot is készítettünk, hogy a látogatók a rendezvény után is emlékezzenek a velünk folytatott beszélgetésre, és a szöcskeegérre.

Ismerjük meg a titokzatos szöcskeegeret/molnárgörényt, stb. címmel kiadványsorozatot indítottunk, amellyel hazánk kevésbé ismert, gyepekhez kötődő emlősfajait mutatjuk be.

2021 decemberében megtartottuk az Emlőskutatók Szakmai Napját, ahol a projektben elvégzett eredményeket mutattuk be.

 

Hogyan tovább?

A folytatásban a sok terepmunka után kicsit leülünk, és elkezdjük az egyezetéseket a fajmegőrzési tervek szerzőgárdájával, és megírjuk a tanulmányokat. A szöcskeegér tartási és szaporítási programot a projekt végéig tervezzük folytatni, és már jelenleg is azon dolgozunk, hogy a fogságban született szöcskeegereket hogyan lehet biztonságosan beszoktatni természetes élőhelyükre.

mtm-7-A 3. szöcskeegér felmérésen készült kép
A 3. szöcskeegér felmérésen készült kép (Fotó: Bocz Renáta, HOI)

Köszönjük a sok-sok együttműködő partner támogatását!

 

Összeállotta: Cserkész Tamás