A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai 2024. szeptember 12-13-án mutatták be a Grassland-HU LIFE integrált projektben részt vevő partnereiknek a Kocséri Gyepkezelési Tanácsadó és Tájegységi Központot, amely a gyepvédelmi tanácsadók szakmai munkáját fogja szolgálni.
2024. szeptember 5. és 6. között sikeresen lezajlott a X. Magyar Tájökológiai Konferencia, amelyet a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszéke rendezett, a Szent István Campuson, Gödöllőn. A rendezvényen projektpartnerünk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai mutatták be az elért eredményeket.
Az agrárterületek ökoszisztémáját, apróvadfajok és a beporzó rovarok állományát meghatározza a mezőgazdasági területek művelésének módja, amelyekre pedig döntő hatással vannak az agrártámogatási rendszerek. A Közös Agrárpolitika 2023-tól kezdődő költségvetési ciklusában számos előremutató, környezeti és élőhelyi szempontból egyaránt kedvező intézkedés válik elérhetővé a mezőgazdaság szereplői számára.
A zempléni hegyek között, Háromhután tartotta önkéntes kaszálótáborát a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., amelyet azzal a céllal szervezett, hogy az arra jelentkezők megtanulhassák a hagyományos kézi kaszával való gyepkezelési munkák legfontosabb tudnivalóit.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve a tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezte természetvédelmi önkéntes táborát a Szőcei lápréten. A láprét elhelyezkedése és talajtani adottságai nem teszik lehetővé a szokásos gépi kezelés minden elemét, ezért a kézi munkavégzés elengedhetetlen például a szénalehordás során, így megelőzve a talajfelszín és az értékes növényzet sérülését a nehézgépek okozta taposástól.
A Grassland-HU LIFE integrált projekttel kapcsolatban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és projektpartnerei ötödik alkalommal hirdették meg a gyepes élőhelyek értékeinek bemutatását, népszerűsítését célzó fotópályázatukat. Az idei kiírásban három kategóriában várják a pályaműveket, amelyet szakmai zsűri bírál majd el.
„Tikkasztó melegben, gyöngyöző homlokkal megáll a magyar kaszás, a kinek a világon sehol sincsen párja; előbb letörli homlokáról az izzadságot, aztán letűzi a kasza nyelét, kiveszi tokjából a fénkövet és elkezdi a fenést; erre a hangra mintha felelne, mintha versenyre kellne a surgyé madár; nagy buzgón hallatja buzgó énekét, míg a haris alig pár lépésnyire bujkál a magas fűben és folyton hallatja „kétkét—kés-kés”-szerű szavát."
A közelmúltban új területekkel gazdagodott hazánkban a Natura 2000-es hálózat. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó, 34 hektárral bővült terület olyan ritka és fokozottan védett rovar- és emlősfajok számára jelent új élőhelyet, mint a magyar tarsza, vagy az igazi hungarikumnak számító magyar földikutya.
A forró nyári puszta felett nagy magasságban a kék égen egy apró pont látszik, amely hosszú pillanatokig szinte meg sem mozdul, aztán egyre gyorsulva zuhanni kezd a föld felé. Ragadozó madár, hasa és szárnya alulról nézve hófehér. Később, ha szerencsések vagyunk, megfigyelhetjük, amint lassan körözve a magasba emelkedik, csőrében egy kígyóval.
2024. május 7-én történelmi pillanatokat élhettek át a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zala Tájegységének munkatársai: uniós források felhasználásával, közel negyven év után legelő állatokat helyezhettek ki a Mura ártérbe a visszagyepesített természetvédelmi terület fenntartható kezelése érdekében.